A pajzsmirigybetegség esetén a gyógyszeres kezelés mellett a beteg is sokat tehet állapotának javulásáért. Tudatos odafigyeléssel és étrendi változtatásokkal a terápia hatékonysága növelhető. A gyógygombák ebben is segítségünkre lehetnek.

Az európai lakosság körében a pajzsmirigy betegségei népbetegségnek számítanak, mivel a teljes lakosságban a csökkent működés 4,4%-ban, a fokozott működés 1,4%-ban fordul elő. A betegség a páciens panaszainak kikérdezése, vérvizsgálat és fizikai vizsgálat, esetleg pajzsmirigyultrahang segítségével diagnosztizálható.

Nem megfelelően működő pajzsmirigy esetében a beteg tünetei gyógyszerek segítségével, a hormonszint beállításával kezelhetők. Emellett azonban javasolt néhány életmódbeli változtatást is bevezetnünk a panaszok enyhítésére.

A pajzsmirigybetegség okai

1. Autoimmun betegség (leggyakoribb) következménye: a legtöbb pajzsmirigyproblémát az autoimmun betegségek okozzák, amelyek során nagy mennyiségű immunsejt és limfocita termelődik, amik a pajzsmirigy sejtjeit megtámadják, roncsolják. Öröklött hajlam (anyai ágon öröklődik).
2. Jódhiány (jódhiányos strúma vagy golyva).
3. Nőknél menopauza környékén is gyakorivá válik.
4. Aki inzulinrezisztenciában szenved, azoknál gyakrabban alakul ki pajzsmirigy alulműködés.

Fogalomtisztázás

Autoimmun betegség:

Az autoimmun betegségek azokban az esetekben alakulnak ki, amikor az ember saját immunrendszere nem tud különbséget tenni a saját és nem saját között, és a szervezet megtámadja saját egészséges sejtjeit. Jelenleg több mint 80-típusú autoimmun betegség ismert, melyek leggyakrabban gyulladás, fáradtság, izomfájdalom és általános fájdalom formájában jelentkeznek. Érdemes tudnunk, hogy az autoimmun betegségek jelenleg még orvosilag nem kezelhetők, de a tünetek szépen csökkenthetők. Az eddigi kutatások már kiderítették, hogy autoimmun betegségek esetében a T1-helpersejtek mennyisége csökken, míg a T2-helpersejtek mennyisége növekszik, azaz túlműködik az immunrendszer. Ismertek olyan anyagok is, melyek képesek az immunrendszer működését a megfelelő irányba terelni, ezeket az anyagokat nevezzük biológiai válasz módosító anyagoknak, ilyenek az egyes gyógygombák.

A gyógygombák kiemelt figyelmet érdemelnek, ugynevezett adaptogén tulajdonsággal rendelkeznek, azaz mindig a megfelelő irányba képesek az immunrendszer működését befolyásolni. 

Érdemes tudnunk, hogy az autoimmun betegségek jelenleg még orvosilag teljesen nem gyógyíthatók, de az eddigi tapasztalatok alapján a tünetek szépen csökkenthetők. 

Amennyiben az atiTPO magas, akkor BIZTOS, hogy autoimmun pajzsmirigybetegségről beszélünk.

Pajzsmirigy túlműködés: Basedow Graves-kór.

Pajzsmirigy alulműködés: Hashimoto-thyreoiditis.

A Hashimoto-kór miatt az immunrendszer megtámadja és károsítja a pajzsmirigyet, amely olyan hormonokat termel, amelyek létfontosságúak a test funkcióinak összehangolásához. Azonban az ebből eredő gyulladás a pajzsmirigy alulműködését okozza, számos kellemetlen és potenciálisan gyengítő tünetet okozva.

Az alulműködés tünetei közé tartoznak a fáradtság, a lassúság, a fájdalom, az izommerevség, az ízületi duzzanat, a hideg kéz és láb, a székrekedés és a súlygyarapodás, a csontritkulás. Reggelente fejfájás jelentkezhet, amely a nap folyamán megszűnik. A bőr szárazzá válik, de ez jellemző lehet a fejbőrre is, a hajszálak elvékonyodnak és még a szemöldök is kihullhat, elvékonyodhat.

A Hashimoto-betegség is okozhatja az LDL-koleszterinszintjének a növekedését, amely jelentősen megnöveli a szívbetegség kialakulásának kockázatát. De a Hashimoto-kór káros hatásai messze túlmutatnak a fizikai tüneteken. A Hashimoto-thyreoidist okozhat depressziót, fáradtságot, úgynevezett agyi ködöt, motiváció hiányát, memóriavesztést és a szokásosnál jóval lassabb, másabb mentális képességeket. Ezek pedig előidézhetik, felgyorsíthatják az agyi degeneratív betegségeket, például az Alzheimer-kórt.

Kapcsolat a Hashimoto-kór és az agyi egészség között: a hipotireózis kialakulásán túl a Hashimoto-kór súlyos következményekkel járhat az agy egészségi állapotára nézve, ugyanis különféle agyi degenerációkat okozhat.

Gyógygombák szerepe a pajzsmirigy működésének szabályozásában:

A betegség kezelésére a gyógygombák önmagukban nem elegendőek,  mivel mindenképpen szükség van a pajzsmirigy hormonképzését gátoló gyógyszeres kezelésre is. Azonban az orvosi kezelés elősegítésére, valamint a kísérő tünetek csökkentésére a gyógygombák kiválóan alkalmazhatóak.

A betegség kezelése több lábon áll. Az egyik legfontosabb feladat az, hogy a beteg tisztában legyen azzal, hogy életvitele, stresszes életmódja és táplálkozása milyen hatással van a pajzsmirigyére. Emiatt a kezelésnek része az életmódbeli és a dietetikai tanácsadás.

Első körben ahhoz, hogy bármilyen pozitív változást elérjünk, csökkenteni kell a gyulladásos folyamatokat. Ehhez javasolom fogyasztani a mandulagomba és reishigomba kombinációját tartalmazó Naja Forest N3 folyékony kivonatot. A reishigomba természetes gyulladáscsökkentő hatóanyagokat tartalmaz, mely az immunrendszeri gyulladás csökkentése miatt fontos, továbbá növeli a vér oxigénszállító kapacitását, így több oxigén jut az egyes szövetekbe és szervekbe, így gyorsabban következnek be a regenerációs folyamatok is. A mandulagomba pótolja az immunrendszer számára hiányzó vegyületeket, segít szabályozni az immunrendszer működését. A készítményt naponta 5 ml-es dózisban kell fogyasztani.

Naja Forest N6 (Cordyceps méhpempővel): a hormonrendszer működésének szabályozása szempontjából fontos. A készítményt naponta 5 ml-es dózisban kell fogyasztani.

Naja Forest Shiitake: a szelénpótlás miatt fontos. A készítményt naponta 5 ml-es dózisban kell fogyasztani.

A 3-féle készítményt a gyorsabb hatás elérése érdekében érdemes együttesen fogyasztani.         

A megfelelő étrend mellett a kiegyensúlyozott életvitel is nagy szerepet játszik a pajzsmirigy épségének a megőrzésében.

A pajzsmirigybetegek diétája: 

Jód

A pajzsmirigy a fogyasztott ételek jódtartalmát felhasználva állítja elő a pajzsmirigyhormonokat. A nem megfelelő jódfogyasztás a hormonszint felborulásához vezethet, amely az egész szervezet egészségére kihathat. Azonban arra figyeljen oda, hogy ne fogyasszon túl sok jódot sem, mert az szintén pajzsmirigyproblémákhoz vezethet. Bár a természetes étrenden a túl sok jód fogyasztása nem reális veszély. Algakészítmények, tenger gyümölcsei: tőkehal, kagyló, lazac, szardínia.

Szelén

A szelén a T3-hormon megfelelő előállításáért és működéséért felelős. Szelént tartalmazó ételek a tengeri sügér, a tonhal, a shiitake-gomba, a ráfélék, a dió, a tonhal, a napraforgómag, a szójabab.

Cink, réz és vas

Ezek a nyomelemek elengedhetetlenek a megfelelő pajzsmirigyműködéshez. Az alacsony cinkszint alacsony THS-szintet okoz. A réz a T4-hormon előállításához elengedhetetlen, a vashiány pedig nem megfelelő pajzsmirigyműködéshez vezethet. Ennek elkerülése érdekében fogyasszon borjúmájat, gombát, petrezselyemgyökeret és spenótot minél gyakrabban, lehetőleg naponta. 

Cink: szardínia, szójabab, dió, napraforgómag, brazildió, pekándió, mandula, sárgaborsó, gyömbérgyökér, juharszirup, teljes kiőrlésű gabonák.

Réz: rákhús, osztriga, homár, mogyoró, napraforgómag, bab (fehérbab, csicseriborsó, szójabab), árpagyöngy, paradicsomszósz, étcsokoládé.

Vas: osztriga, kagyló, spenót, lencse, szójabab, fehérbab, tökmag.

Omega–3 zsírsavak

Ezek az esszenciális zsírsavak szintén elengedhetetlenek a megfelelő pajzsmirigyműködéshez, emellett a sejtek a pajzsmirigyhormon-befogadó képességét javítják. Omega–3-hoz halolaj, szardínia, lazac, lenmag, szójabab és garnélarák fogyasztásával juthat. A növényi eredetű élelmiszerek közül a kendermagolaj optimális arányban tartalmazza az Omega–6, Omega–3 zsírsavakat.

Kókuszolaj

Ha ételeit kókuszolajjal készíti, javítja szervezete anyagcsere-folyamatait és segíti a fogyást. Ez az olajban található zsírsavláncnak köszönhető.

Antioxidáns vitaminok és B-vitaminok

Az A-, C- és E-vitaminok magas antioxidáns-tartamuknak köszönhetően megszüntetik az oxidatív stresszt, amely káros hatással lehet a pajzsmirigyre. B-vitaminban gazdag ételeket szintén mindenképp fogyasszon. A-, C- és E-vitaminban gazdag a tojás, a halfélék, a tengeri ételek, az alma, a narancs, a kajszibarack, a görögdinnye, a répafélék, a spenót, a borsó, a paradicsom, a datolya, a burgonya, a hüvelyesek, a magvak, az eper, a citrusfélék és a teljes kiőrlésű gabonák. B-vitaminban gazdag a sertéshús, a zöld levelű zöldségek, a tojás, a hüvelyesek, a kagylók, a búzacsíra, a mandula, a borsó, a pekándió és a teljes kiőrlésű gabonák. 

Érdemes mindennap elfogyasztani egy almát és céklát lereszelve.

Szabó Nikolett

tudományos kutató

Fotók és forrás: Naja Forest