A stresszhelyzetre adott válaszreakciót „küzdelmi vagy menekülési” ösztönnek is nevezhetjük. A stresszre legtöbbször mint negatív hatásra gondolunk, valóban így van ez?

 

 

A feszültség egy határig aktivizál, vérpezsdítő hatású, gondoljunk csak arra például, amikor izgatottan készülünk egy randevúra. Az eustressz, más néven pozitív stressz motiváló hatású.

• Fokozza az energiát (rövid távon),
• javítja a teljesítményt, különösen hasznos az új és váratlan helyzetekben,
• erőt, energiát, lendületet ad az új kihívásokhoz, mint például egy vizsgához, állásinterjúhoz és más hasonló szereplésekhez, sportversenyhez és mindenféle fizikai aktivitást kívánó helyzetekhez,
• segíti az összpontosítást, az összeszedettséget,
• felgyorsítja a gondolkodást, stimulálja az izmokat és rövidebbé teszi a reakcióidőt.

A feszültségtől, ha túl hosszú ideig/tartósan fennáll és nem követi nyugodt, feltöltődési időszak, kimerülhetünk, akár komoly egészségügyi károsodásokat is szenvedhetünk.

Distressz – a „rossz stressz”

• Ez az, ami pusztítja a szervezet fizikai és pszichikai energiáit,

• az ilyen helyzetekhez való alkalmazkodás meghaladja az egyének megküzdési képességeit, károsak, ezért kerülendők,
• olyan állandó stressz, amelyet a személy nem képes feloldani megküzdéssel vagy alkalmazkodással, ezért szorongáshoz, gátláshoz, lehangoltsághoz vezet,
• túlterheli az immunrendszert a tartósan fennálló stresszterhelés, ami érzékenyebbé teszi a szervezetet fertőzésekkel és különböző rosszindulatú betegségekkel szemben.

Ami az egyik embernek „jó” stressz, az valaki másnak tartósan fennálló „rossz” stressz. Mentális kognitív apparátusunk dönt arról, hogy egy adott helyzetet vagy eseményt izgalmas kihívásként értékel-e vagy betegséget okozó hatásként. Ez szoros kapcsolatban áll a megküzdési képességet döntően meghatározó személyiségforrásokkal (Selye, 1976). Múltbeli sérüléseink, traumáink, a jelenben aktuális konfliktusaink, nehézségeink, a jövővel kapcsolatos félelmeink, bizonytalanságaink mind befolyásolják a jelen megélésének minőségét, azt, hogy mit érzünk elviselhetetlenül nyomasztónak (distressz), illetve hogy mely helyzetek nem jelentenek megterhelést. Mindenkinek más a „térképe” a világról, ezért ugyanazt a stresszt is másképp élik meg az egyének.  

Mi történik a szervezetünkben stressz közben?

Az ember szervezetében stressz hatására felszaporodnak a különböző stresszhormonok. Ezek a hormonok láncreakciót indítanak el. Az első lépés a „riadó”, amely a szervezet tartalékainak mobilizálását jelenti a belső elválasztású mirigyek, elsősorban a mellékvesekéreg hormonjainak kiválasztása révén. Sebesebben ver a szív, szaporább a légzés, emelkedik a vérnyomás, kiver a veríték. Egy-egy félelmetes helyzetben – a megemelkedett vérnyomás következtében – több vér jut az izmokba, melynek hatására felszabadulnak a védekezéshez, a meneküléshez szükséges energiák. Ha a feszültséget keltő esemény, érzés elmúlik, a szervezet ismét normálisan működik.

A tartósan feszült állapot kimerültséget eredményez, és számos pszichoszomatikus (lelki eredetű, de testi panaszokban megnyilvánuló) betegséghez, gyakran depresszióhoz is vezet. A legismertebb pszichoszomatikus betegségek a fejfájás, a gyomor- és nyombélfekély, a magas vérnyomás, az asztma, a fekélyes vastagbélgyulladás, az ekcéma, a reuma.

Stresszkezelő technikák

Feszültség, izgalom, kihívások, megoldandó problémák nélkül az életünk unalmassá válna. Ugyanakkor időnként úgy érezzük, a hullámok összecsapnak a fejünk felett. Mást nem tehetünk, meg kell tanulnunk higgadtan kezelni a konfliktushelyzeteket, hogy meg tudjunk felelni a folyamatos kihívásoknak. Vannak azonban olyan veszélyes látszatmegoldások, amelyeket jobb elkerülni. A stressz következtében kialakuló zavarok például nem enyhíthetők nyugtató- vagy élénkítőszerekkel. A kávé, a cigaretta, az alkohol, a kábítószer, a túlzásba vitt evés átmenetileg enyhítheti a panaszokat, de hosszú távon súlyosbítják a tüneteket, és még több szenvedést okoznak.

• Az első lépés a stressz legyőzésére a józan mérlegelés. Tudnunk kell, mi okozza a feszültséget, mit kell megváltoztatni az életvitelünkben ahhoz, hogy ezt csökkentsük, illetve, hogy miért reagálunk „magasfeszültséggel” az adott helyzetre, ehhez érdemes az önismeret útján elindulni.
• Hasznos lehet, ha a napi programunkba beiktatunk valamilyen testmozgást, sportot, mivel a combot, a karizmokat dolgoztató tornagyakorlatok serkentik az „örömhormon-termelést”, ezért javulhat a hangulatunk. Jó hatása van például a biciklizésnek vagy egy kellemes sétának a friss levegőn, ha a kiskutyánkat is magunkkal visszük, még inkább.
• A tudatos légzés is sokat segíthet. Ősi, még az állatvilágból magunkkal hozott reflex ugyanis, hogy vészhelyzetben a szervezetünk átáll a felszínes légzésre. Az idegesség, a fáradtság, a feszültség egyik biztos jele, ha felszínesen, kapkodva vesszük a levegőt. A tudatos légzés könnyen megtanulható, és ezzel gyorsan és látványosan csökkenthetjük a modern életformából adódó stresszhelyzetek következményeit. Az egyenletes légzés automatikusan csökkenti a stresszhormonok szintjét a szervezetünkben, mérsékli a szívverések gyakoriságát és csökkenti a vérnyomást.
• Relaxációnak nevezzük azokat az eljárásokat, amelyek a testi-lelki egyensúly kialakítását segítik elő. Az izomtónus szabályozásában, áthangolásában játszik szerepet, ami feszültséget old és nyugalmat teremt. Ide tartozik az autogén tréning, amely Schultz módszere alapján hat különféle gyakorlatot tartalmaz: nehézségérzést, melegérzést, szív-, légzés-, napfonat-, homlokhűvösség-gyakorlatokat.

Ismerd fel a stresszt és bánj vele érdemei szerint!

 

Szekér Enikő

 

Az Internetpatika „stresszoldás – alvászavar” termékeihez KATT IDE!