Óvjuk a szívüket!
Szeptember 29. a szív világnapja
A szív és érrendszeri megbetegedések hazánkban a leggyakoribb betegségek közé tartoznak. Közülük is a szívinfarktus áll az első helyen. Ahhoz, hogy működésben tarthassuk az életünk motorját, fontos, hogy betartsuk a szakemberek tanácsait.
A fájdalmak, a mellkasi szorító érzés és a hányás csak néhány a szívinfarktus riasztó jelei közül. Vészhelyzetben minden másodperc számít. Amennyiben a beteg időben a kórházba kerül, akkor még komoly esély van a megmentésére. Ám gyakran túl későn kerül beteg a kórházba és a kezelés is így késleltetve veszi kezdetét.
Sajnos Magyarországon a szívinfarktus vezető helyen áll a halálokok között.
A szívinfarktust a szívkoszorúér elzáródása okozza, mely a szívet vérrel látja el. Az infarktus következtében aztán elhal a szívszövet. Az infarktus figyelmeztető jelei rendszerint erős, öt percnél is hosszabban tartó fájdalmak a mellkasban, melyek a karokba, a lapockákba, a nyakba, az állkapocsba és a has felső részébe is kisugároznak. Emellett a betegek többnyire légszomjtól, émelygéstől és hányástól is szenvednek. Nőknél nem ritkán mindössze ezek a figyelmeztető jelek. Emiatt náluk gyakran később ismerik fel és kezelik a szívinfarktust, mint a férfiaknál. A szakorvosok éppen azért azt tanácsolják, hogy a szívinfarktus leghalványabb gyanúja esetén is, azonnal hívják a mentőket, mert a beteg megmentéséhez az elzáródott artériát a kórházban minél hamarabb átjárhatóvá kell tenni.
A szívinfarktus gyakran koronáriás szívbetegedések következménye. Ennek során lerakódások szűkítik be az egyik vagy akár több koszorúeret is, így romlik a szív oxigénellátása és ez hosszú távon a szívizmot károsítja, mivel a szívizomnak is állandó vérellátásra van szüksége. A szív sejtjeit friss vérrel ellátó artériákat koszorúsereknek vagy koronáriaereknek nevezik, mivel ezek koszorúként fonják körül a szívet.
Az elzáródást leggyakrabban véralvadék eredményezi, ami ott alakul ki, ahol a koszorúsér belső felszíne az évek során már károsodott, és fokozatosan el is záródott koleszterin és néhány más anyag lerakódása miatt. A szívizom saját keringésének zavara sejtkárosodást okoz, ami fájdalmat, illetve nyomásérzést vált ki, továbbá rendszertelen szívritmushoz vezethet, ami halálos kimenetelű is lehet.
A szívinfarktus egy olyan folyamat, amely általában néhány óra alatt fejlődik ki, és minden egyes perc elteltével nőhet az a terület, aminek nem megfelelő a vérellátása, és ezért az ott lévő sejtek elhalnak. Ha azonban sikerül a vérellátást időben helyreállítani, a szívkárosodás megelőzhető vagy legalábbis csökkenthető.
A betegség kockázati tényezői
Ide tartozik elsősorban a dohányzás, a helytelen táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgáshiányos életmód, a túlsúly, a magas vérnyomás és a diabétesz. A stressz szintén komoly kockázati tényező. Európában mintegy közel 40 millió embert érint a munkahelyi stressz. A munkából távol maradók 50–60 százaléka a munkahelyén megélt feszültség elől menekül. A tartós stressz álmatlansághoz, depresszióhoz vezet, amik a teljesítmény csökkenését eredményezik, és ez újabb feszültséget generál. Éppen ezért a szakértők azt tanácsolják, hogy ha a munkahelyi vagy családi körülmények egyre több stresszt váltanak ki, mihamarabb meg kell szüntetni az okukat, már csak a szív kedvéért is.
Hogyan védekezzünk?
Az életmód és a szívbetegségek között szoros kapcsolat van, éppen ezért aludjunk eleget és aludjunk jól! Ha sokat stresszelünk, állandóan túlórázunk, keveset alszunk, akkor megadjuk az esélyt a szívinfarktus kialakulására. Egy délutáni alvás is már jó hatással van a szívre és az érrendszerre. A szív- és érrendszeri zavarok elkerülése érdekében vegyünk vissza a tempóból, táplálkozzunk egészségesebben és mozogjunk rendszeresen! A rendszeres mozgás jótékony hatással van a szívünkre, javítja a keringést, csökkenti a vérnyomást. Legalább heti 3 alkalommal mozogjunk minimum 30 percet! A kardiológusok emellett azt javasolják, hogy iktassunk be az életünkbe kardioedzéseket, futást, kerékpározást! Ha azonban túlsúly vagy egyéb okok miatt nem szívesen választanánk a futást, akkor már napi 1 óra sétával is sokat tehetünk az egészségünk védelmében. A helyes táplálkozással szintén védekezhetünk a szív- és érrendszeri betegségek ellen. Kerüljük az „alma” típusú elhízást, vagyis a hasi zsírpárnák kialakulását! A rendszeres gyümölcs- és zöldségfogyasztás mellett lehetőleg a fehér húsokat fogyasszuk, például halakat, vadakat és a csirkehúsokat bőr nélkül! Szintén fontos, hogy bizonyos időközönként vegyünk részt szűrővizsgálatokon, vagy amennyiben bármilyen szívpanasz fellép (szúró érzés, nehézlégzés, lábdagadás stb.), akkor forduljunk minél előbb szakorvoshoz!
Kovács M. Dóra