Őszi immunerősítés
Őszi immunerősítés
Az ősz beköszöntével a hűvösebb, nyirkos idő is kezdetét veszi és hatásukra a meghűléses betegségek időszaka is beköszönt. A szezonális megfázás és az influenza kialakulása közvetlenül kapcsolatba hozható a szervezet ellenálló képességének gyengülésével. Ezért is ajánlott az őszi immunerősítés elvégzése, ami jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy elkerüljük a fertőzéseket.
A szeptemberi iskola-, óvoda- vagy éppen a bölcsődekezdésnél vannak akik most először kerülnek közösségbe. A hűvösebb napok is általában megfázásra hajlamosíthatnak, de a fokozódó stressz is gyengíti a természetes immunrendszert felnőtteknél, gyermekeknél egyaránt. Fontos, hogy megvédjük a családunk egészségét és megerősítsük immunrendszerünket a változékony hőmérsékletű borongós és esős őszi napokra. Szerencsére még bőven akad friss termés a piacokon, melyekkel érdemes feltölteni vitaminraktárainkat, ha a hűvös időben is szeretnénk egészségesek maradni. A nyárhoz hasonlóan ősszel is a zöldségek és gyümölcsök gazdag választékát kínálják a termelők.
Az immunrendszerünk legyengülésének számos oka lehet. Ezek közül a leggyakoribb az antioxidánsok, vitaminok és más tápanyagok elégtelen bevitele, a mozgásszegény életmód, a környezeti terhelések, egyes betegségek, valamint a túlzott gyógyszerfogyasztás, antibiotikumkúrák és a nem megfelelő étrend miatt a mérgek és salakanyagok felhalmozódása.
Az őszi immunerősítés elengedhetetlen része az étrendváltás, aminek lényege, hogy étrendünkbe beiktassuk a tápanyagokban és antioxidánsokban gazdag immunerősítő élelmiszereket. Itt elsősorban zöldségekre és gyümölcsökre gondolunk, főként az évszaknak megfelelő terményekre.
Hozzájárulhatunk az immunerősítés sikeréhez, ha pótoljuk a probiotikus baktériumokat, mert ezzel lényegesen gyorsabban helyreállítható a bélflóra egyensúlya. A bélflóra szerepet játszik az emésztés szabályozásában, az immunrendszer hatékony működésében, jótékony mikroorganizmusai pedig „hatástalanítják” az emésztőtraktusba bejutó káros baktériumokat és gombákat. Erre a legjobb módszer a probiotikumok vagy a probiotikus tulajdonságú ételek, italok, mint például a joghurt, a kefir, az érlelt sajtok, a tofu fogyasztása. Szervezetünket bőségesen töltsük fel a szükséges vitaminok és ásványi anyagok összességével, melyek jó szolgálatot tesznek a szűkülő, téli kínálat idejére is!
Nélkülözhetetlen vitaminok és nyomelem az őszi immunerősítéshez
C-vitamin
Erős antioxidáns, nem csak támogatja az immunrendszert a már meglévő fertőzés esetén, hanem fokozza is annak működését. Minél több magas C-vitamin-tartalmú táplálékot (például homoktövis, grépfrút, csipkebogyó, acerola) fogyasszunk, illetve C-vitamin-étrend-kiegészítőkkel pótoljuk a szükséges mennyiséget.
A-vitamin
Főleg a bőr és a légutak nyálkahártyájának védelmében játszik szerepet az immunrendszer tekintetében. Az ellenálló képesség fokozásával „megnehezíti” a kórokozók bejutását. Hiánya esetén a fertőzésekkel (például torokgyulladás, megfázás, hörgőgyulladás) szembeni fogékonyságunk nő. A sütőtök, a sárgarépa, az édes burgonya és a piros színű paprika is sokat tartalmaz belőle, érdemes tehát bőségesen fogyasztani belőlük.
D-vitamin
Főleg az izom- és csontrendszerre gyakorolt kedvező hatása miatt ismerjük, de az immunerősítő hatása sem elhanyagolható. A csökkenő napfény okán az őszi időszaktól fokozott figyelmet kell fordítani a D-vitamin kellő bevitelére is. Kiváló D-vitaminforrások: a máj, a tojás, a gombák.
Cink
Az egyik legfontosabb nyomelem. Segíti a bőr regenerálódását, a sebek gyógyulását is. A tojássárgája, a lencse, a napraforgó és a marhahús is számottevő cinket tartalmaz.
Növényi immunerősítők
A ginszeng, a gyömbér, a rózsagyökér, a csipkebogyó, a homoktövis, a lángos kasvirág (Echinacea), a fokhagyma, a bodza, a zöld tea mind-mind olyan gyógynövények, amelyeket a népi gyógyászatban ősidők óta, ma pedig már a modern fitoterápiában is kúraszerűen használnak a fertőzések elleni védelemben az immunrendszer megerősítésére.
Óvjuk a szívüket!
Szeptember 29. a szív világnapja
A szív és érrendszeri megbetegedések hazánkban a leggyakoribb betegségek közé tartoznak. Közülük is a szívinfarktus áll az első helyen. Ahhoz, hogy működésben tarthassuk az életünk motorját, fontos, hogy betartsuk a szakemberek tanácsait.
A fájdalmak, a mellkasi szorító érzés és a hányás csak néhány a szívinfarktus riasztó jelei közül. Vészhelyzetben minden másodperc számít. Amennyiben a beteg időben a kórházba kerül, akkor még komoly esély van a megmentésére. Ám gyakran túl későn kerül beteg a kórházba és a kezelés is így késleltetve veszi kezdetét.
Sajnos Magyarországon a szívinfarktus vezető helyen áll a halálokok között.
A szívinfarktust a szívkoszorúér elzáródása okozza, mely a szívet vérrel látja el. Az infarktus következtében aztán elhal a szívszövet. Az infarktus figyelmeztető jelei rendszerint erős, öt percnél is hosszabban tartó fájdalmak a mellkasban, melyek a karokba, a lapockákba, a nyakba, az állkapocsba és a has felső részébe is kisugároznak. Emellett a betegek többnyire légszomjtól, émelygéstől és hányástól is szenvednek. Nőknél nem ritkán mindössze ezek a figyelmeztető jelek. Emiatt náluk gyakran később ismerik fel és kezelik a szívinfarktust, mint a férfiaknál. A szakorvosok éppen azért azt tanácsolják, hogy a szívinfarktus leghalványabb gyanúja esetén is, azonnal hívják a mentőket, mert a beteg megmentéséhez az elzáródott artériát a kórházban minél hamarabb átjárhatóvá kell tenni.
A szívinfarktus gyakran koronáriás szívbetegedések következménye. Ennek során lerakódások szűkítik be az egyik vagy akár több koszorúeret is, így romlik a szív oxigénellátása és ez hosszú távon a szívizmot károsítja, mivel a szívizomnak is állandó vérellátásra van szüksége. A szív sejtjeit friss vérrel ellátó artériákat koszorúsereknek vagy koronáriaereknek nevezik, mivel ezek koszorúként fonják körül a szívet.
Az elzáródást leggyakrabban véralvadék eredményezi, ami ott alakul ki, ahol a koszorúsér belső felszíne az évek során már károsodott, és fokozatosan el is záródott koleszterin és néhány más anyag lerakódása miatt. A szívizom saját keringésének zavara sejtkárosodást okoz, ami fájdalmat, illetve nyomásérzést vált ki, továbbá rendszertelen szívritmushoz vezethet, ami halálos kimenetelű is lehet.
A szívinfarktus egy olyan folyamat, amely általában néhány óra alatt fejlődik ki, és minden egyes perc elteltével nőhet az a terület, aminek nem megfelelő a vérellátása, és ezért az ott lévő sejtek elhalnak. Ha azonban sikerül a vérellátást időben helyreállítani, a szívkárosodás megelőzhető vagy legalábbis csökkenthető.
A betegség kockázati tényezői
Ide tartozik elsősorban a dohányzás, a helytelen táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgáshiányos életmód, a túlsúly, a magas vérnyomás és a diabétesz. A stressz szintén komoly kockázati tényező. Európában mintegy közel 40 millió embert érint a munkahelyi stressz. A munkából távol maradók 50–60 százaléka a munkahelyén megélt feszültség elől menekül. A tartós stressz álmatlansághoz, depresszióhoz vezet, amik a teljesítmény csökkenését eredményezik, és ez újabb feszültséget generál. Éppen ezért a szakértők azt tanácsolják, hogy ha a munkahelyi vagy családi körülmények egyre több stresszt váltanak ki, mihamarabb meg kell szüntetni az okukat, már csak a szív kedvéért is.
Hogyan védekezzünk?
Az életmód és a szívbetegségek között szoros kapcsolat van, éppen ezért aludjunk eleget és aludjunk jól! Ha sokat stresszelünk, állandóan túlórázunk, keveset alszunk, akkor megadjuk az esélyt a szívinfarktus kialakulására. Egy délutáni alvás is már jó hatással van a szívre és az érrendszerre. A szív- és érrendszeri zavarok elkerülése érdekében vegyünk vissza a tempóból, táplálkozzunk egészségesebben és mozogjunk rendszeresen! A rendszeres mozgás jótékony hatással van a szívünkre, javítja a keringést, csökkenti a vérnyomást. Legalább heti 3 alkalommal mozogjunk minimum 30 percet! A kardiológusok emellett azt javasolják, hogy iktassunk be az életünkbe kardioedzéseket, futást, kerékpározást! Ha azonban túlsúly vagy egyéb okok miatt nem szívesen választanánk a futást, akkor már napi 1 óra sétával is sokat tehetünk az egészségünk védelmében. A helyes táplálkozással szintén védekezhetünk a szív- és érrendszeri betegségek ellen. Kerüljük az „alma” típusú elhízást, vagyis a hasi zsírpárnák kialakulását! A rendszeres gyümölcs– és zöldségfogyasztás mellett lehetőleg a fehér húsokat fogyasszuk, például halakat, vadakat és a csirkehúsokat bőr nélkül! Szintén fontos, hogy bizonyos időközönként vegyünk részt szűrővizsgálatokon, vagy amennyiben bármilyen szívpanasz fellép (szúró érzés, nehézlégzés, lábdagadás stb.), akkor forduljunk minél előbb szakorvoshoz!
Kovács M. Dóra
 |
VitaMed Prémium – Fekete fokhagyma étrend-kiegészítő kapszula 60 db |
 |
 |
Bioheal Koenzim Q10 60 mg Szelénnel E-vitaminal és B1-vitaminnal 70 db |
|
 |
Naja Forest N2 bio Cordyceps, bio Reishi, bio Shiitake gyógygomba kivonat, 100 ml |
|
 |
Bioheal Omega Krill
|
|
 |
Laskagomba Plusz kapszula 90 db |
|
 |
 |
 |
VitaMed Prémium – Ginseng kivonat étrend-kiegészítő kapszula 60 db |
Vitalpajzs ImmunON tabletta 90 db |
Emóció 7,84 élőflórás, antioxidáns tartalmú étrend-kiegészítő ital
|
 |
 |
 |
Dr.Steinberger Vitesse „A szív egészségéért ” vegyes gyümölcslé 750 ml |
Pharmacoidea Erek egészsége kapszula 30 db |
BIOCO Q10 50MG KAPSZULA VÍZZEL ELEGYEDŐ 30 DB |
 |
 |
 |
BelépésRegisztráció |
Vélemény, hozzászólás?