Húsvéti készülődés

A húsvét a kereszténység egyik legősibb és legnagyobb ünnepe. Napjainkban sokak számára a tavasz beköszöntét jelenti, amelynek a szimbóluma igen csak sokoldalú. Az időszámításunk előtti IX. századtól a zsidó aratáshoz, később a kereszténykörök az ünnepet Jézus feltámadásához kötötték. Erről emlékezik meg a nagyszombatesti körmenet is, hogy Jézus – amint azt előre megmondta – harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt. A katolikus vallás szerint húsvétkor a 40 napos böjt lezárul, és ilyenkor lehet először újra húst fogyasztani.      

A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelyek eleme a feltámadás és az újjászületés. Húsvétnak, mint a tavaszváráshoz kapcsolható zsidó ünnepnek héber  neve „pészah”. A szó „kikerülés”-t, „elkerülés”-t jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait.
Az ünnepi hagyományokhoz tartozik a húsvéti ajándékozás szokása is. A húsvéti kosarakat tojással, kiscsirkével vagy nyúllal már régen is ajándékoztak egymásnak. A kosárba a finomságokat a nyuszi hozta, így a hímes tojást is. A húsvéti nyúl először a 16. századi Németországban terjedt el, ahol a termékenység szimbólumaként került be az ünnepi szertartásba, mivel a nyulak sok utódot nevelnek fel.
 A húsvéti tojás körül is sok hagyomány kering. A tojás az élet és az újjászületés legősibb jelképe. Vannak, akik szerint a tojáshéj az Ószövetséget, belseje pedig az Újszövetséget jelképezi. A lányok húsvétkor főleg piros tojással ajándékozzák meg a locsolóikat. A leggyakoribb szín azért a piros, mert a keresztényvilágban a piros szín Krisztus vérét jelképezi.

A tojásdíszítések kezdete    
 Az első díszített tojáshéjak 60 000 évesek, amelyek Afrikából kerültek elő. A korabeli díszítés még nagyon egyszerű volt, az őslakosok apró vágásokkal dekorálták a strucctojások héját.
Az ősi Babilonban szintén szokás volt a piros vagy hímes tojás készítése, majd később tavaszköszöntőként az egyiptomi templomokat is kidíszítették velük. A mesterien díszített tojásokat ma az ukránok készítik, melyet pysankinak neveznek. A szó az „írni” igéből származik. A pogány szimbolizmus a mai napig is megmutatkozik a tojások díszítésében. Ilyen például az életfa- vagy az istennő-ábrázolás. A leghíresebb húsvéti tojás Ukrajnában viaszellenálló módszerrel készül. Igaz, a modern technológiák (például a gyártott festékek) mára már egyre jobban leegyszerűsítették a tojások festését.
 Hazánkban a hagyományos tojásdíszítés a batikolás, de jól ismert eljárás a fémdekorációval ellátott tojáspatkolás is. Ezeken kívül még igen sok díszítő eljárás terjedt el. Gyakran csak egyszínűre festik a tojásokat, majd savval rajzolják rá a kívánt motívumokat. Ez a technika főleg a németek lakta településekre jellemző.  

A legendás Fabergé-tojások
  A Fabergé-tojások első darabját III. Sándor cár készítette el a feleségének ajándékként az ortodox húsvétra. A tojás tömör aranyból készült, amit finom, fehér zománcréteg fedett, hogy egy tojásra hasonlítson. A tojás belsejében egy miniatűr tyúkot helyezett el, amely nyitáskor felfedte a cári korona szintén miniatűr mását. Fabergé ezáltal egy különleges, egyedülálló ékszerdobozkát készített. A cárnét, Marija Fjodorovnát annyira elbűvölte a mestermű, hogy az uralkodó attól kezdve minden évben rendelt neki egy újabbat. Az ékszertojásokból végül hagyomány lett, és innét kezdve minden húsvétot Fabergé-tojással ünnepeltek a cári családban.

A locsolkodás eredete
Az eredete a víz tisztító erejére vezethető vissza, amely a kereszteléshez is kapcsolódik és arra a legendára utal, amely szerint Jézus feltámadását hírül vivő jeruzsálemi asszonyokat a zsidók vízzel locsolták le, hogy elhallgattassák őket. Húsvéthétfőt a magyar néphagyomány vízbehányó hétfőnek is nevezte, ugyanis a régi időkben a falvakban az itatóvályúk mellett vödörből vízzel locsolták a lányokat, akik erre az alkalomra a legszebb ruhájukat vették fel. A locsolásért cserébe saját kezűleg készített piros hímes tojást adtak a locsolóiknak. Húsvétkedden viszont a lányok locsoltak a régi hagyományok szerint.

Ajándék a nyuszitól
Remek húsvéti program a kincskeresés. Ha van kertünk, érdemes elrejteni különböző helyeken a húsvéti tojásokat és az apró kis ajándékokat. Ha még nem szereztük be a meglepetéseket, akkor érdemes ellátogatni a weboldalunkra és alaposan körülnézni az óriási választékok között. Az Internetpatika most is számos hasznos ajándékot kínál húsvéti kosarában, ami kicsiknek, nagyoknak egyaránt örömet okoz, és vidám mosolyt csal majd az arcukra.

Kovács M. Dóra