A vesekövesség a magyar lakosság 5-10 százalékának nehezíti meg az életét. Akut veseköves rohamnál az 5-10 mm-es kövek a veséből a húgyvezetéken át a húgyhólyag felé indulnak meg, de a húgyvezeték természetes szűkületeinél megakadhatnak. Ezek a kövek üregrendszeri tágulatot okoznak a vesemedencében, melyet erős fájdalom, hányinger és hányás kísér.
Húgyúti kövesség
Az apróbb kövek a húgyvezeték lefutása menti területen, illetve herék/ nagyajkak felé sugározva okoznak fájdalmat. Krónikus veseköves betegeknél a nagy méretű kövek tompa deréktáji fájdalmat okozhatnak. A húgyúti kövesség miatt fellépő gyulladás nemcsak a húgyutakat érinti, hanem az egész szervezetre kiterjedő gyulladást, úgynevezett szepszist is okozhat. A kőürítést gyakran véres vizelés kíséri. Fontos megjegyezni, hogy a véres vizeletnek számos egyéb oka is lehet, ezért ilyen esetben pár napon belül javasolt urológust felkeresni.
A veseköveknek különböző típusai vannak, többek között kalcium-oxalát kő (75%), foszfátkő, másnéven struvitkő (15%), húgysavkő (5%), cisztinkő (1%). Ezek keletkezési módjukban különböznek egymástól, ezért terápiájuk során is más-más dolgokra kell odafigyelni. A vesék működésük során átszűrik és tisztítják a vérünket. A vizelet a szervezet számára már szükségtelen anyagokat és vizet tartalmaz. Ezen anyagok közül különösen a kalcium-oxalátnak és a húgysavnak rossz az oldhatósága, ezért ezek a vizeletben kicsapódnak, kalcium-oxalát és húgysavkövet képezve. A vizeletben ugyanakkor lehetnek kőképződést gátló (oldatban tartó) anyagok is. Ezek közé tartozik például a cink és a magnézium. Ha tehát felborul az egyensúly a kőképződést gátló és elősegítő anyagok között, az oldat túltelítetté válik, és megindul a kőképződés. Ez apró kristályképződésen vagy a már meglévő kövek építésén keresztül valósul meg. Az oldhatóságot a vizelet pH-ja is befolyásolja. A második leggyakrabban előforduló kövek a foszfátkövek, amelyek húgyúti fertőzés következtében jönnek létre.
Ezeknek az információknak az ismerete a megfelelő diéta kiválasztása szempontjából fontos. Húgysavkő esetén a savas kémhatás csökkentése a cél. Ezt a fehérjék fogyasztásának mérséklésével lehet elérni, továbbá a magas purin tartalmú ételeket (pl. belsőségek) is kerülni kell. Kedvező hatású lehet a lúgos kémhatású ételek fogyasztása (tej, tejtermékek, zöldségfélék, gyümölcsök), valamint ajánlott napi 1 pohár valamilyen alkalikus ásványvíz vagy gyógyvíz (pl. Salvus, Parádi). Ezzel ellentétben foszfátkövek esetében kerülni kell a lúgosító ételeket és italokat. Kalcium-oxalátkő esetén a túlzottan magas kalcium- és a magas oxaláttartalmú élelmiszerek fogyasztása nem ajánlott. Magas kalciumtartalmú a tej és a különféle tejtermékek, szójabab, lencse, mandula, dió. Az ajánlott napi kalcium bevitel 1000-1200 mg. A kakaó, kóla, csokoládé, kávé, spenót és sóska pedig magas oxalát tartalma miatt kerülendő. Érdemes magas magnéziumtartalmú ételeket választani: búzakorpa, rizskorpa, zabpehely, napraforgómag. Cisztinkövek esetében a diéta jelentős egyezést mutat a húgysavköveknél leírtakkal, emellett kerülni kell a magas cisztin tartalmú ételeket (pl. sajt, túró). Végül, nem szabad elfelejtkezni a bőséges folyadékfogyasztásról (napi 2,5-3 l), amely az összes kőféleség kialakulásának esélyét csökkenti.
Manapság, a patikák polcain számos vény nélküli készítmény kapható. Ezek közül vannak komplex étrend kiegészítő készítmények, melyek a pH beállítása mellett a kőképződést gátló anyagokat is tartalmaznak. Abban az esetben, ha korábbi kőürítés során történt kőanalízis és így ismerté vált az adott beteg kövességének pontos összetétele, akkor a köveinek specifikusan megfelelő, akár kombinált terápiát biztosító készítményeket is választhat a kínálatból. Ezekkel, megfelelő folyadékbevitel mellett jó terápiás eredményeket lehet elérni.
Szerzők:
dr. Kovács Péter dr. Thomán Hedvig
SZTE Urológiai Klinika Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet