Az aszalt gyümölcsök a friss gyümölcsök után a legjobb rost-, vitamin- és ásványi anyag-források.
A datolyapálma magas törzsét, mely néha a 30 métert is eléri, a lehullott levelek maradékából létrejött pikkely borítja. Levelei keskenyek, hegyesek, maga a gyümölcs pedig hosszúkás szilva alakú, és fürtökben terem. Egy fürtön akár 500 datolyaszem is fejlődhet. A növekedő pálma csak a 8. esztendejében kezd el gyümölcsöt hozni, viszont akár 100 éves koráig termőképes maradhat. Fénykorában 200-300 kg datolya is szüretelhető egyetlen pálmáról. A datolyaföld 12-szer jobban fizet, mint a gabonaföldek, Észak-Afrika, Közép- és Közel-Kelet száraz vidékein pedig, ahol más kultúrnövénynek nem is nagyon van esélye az életben maradásra, a datolyát a sivatag kenyerének nevezik. Nemcsak frissen és szárítva fogyasztják, hanem cukrot, pépet, levet, szirupot, ecetet- és persze szeszesitalokat is- készítenek belőle. Az arab világban sokáig fizetőeszközként is szolgált.
A datolya gazdag jótékony hatású rostokban. Káliumból, vasból és B-vitaminból is jelentős mennyiséget tartalmaz. Könnyen emészthető, emellett vérnyomáscsökkentő, nyugtató hatású. A Kalifa-datolya a friss gyümölcs összes íz-és illatanyagát őrzi.