Az ízületek egészségének megőrzése

A mozgásszervünket csontok, ízületek, szalagok és az izmok alkotják, amelyek a fiatal felnőttkor eléréséig felépülnek, megerősödnek, majd az évek múlásával fokozatosan veszítenek terhelhetőségükből. Napjainkban egyre többen panaszkodnak az ízületek gyulladásával járó elváltozásáról, ízületi kopásról, reumatikus fájdalmakról, amelyek egyre fiatalabb korban jelentkeznek. Az ülőmunka, a kevés mozgás és az elhízás mind-mind kedvez az említett betegségek kialakulásának. A kóros elváltozás elsősorban a kéz csontjaiban, a csípőben, a térdben és a gerincben jelentkezik.
A mozgásszervi izom-, ín-, ízületi vagy kötőszöveti fájdalmaknak négy fő csoportját különböztetjük meg.
1. Gyulladásos reumatikus megbetegedések, mint például az artritisz.
2. Degeneratív ízületi vagy gerincbetegségek, mint például az arthrosis.
3. Lágyrészi reumatizmus, mint például a fibromialgia.
4. Anyagcsere-betegségek reumatikus tünetekkel, mint például a csúz.

A betegség tünetei az erős ízületi fájdalmak mellett a reggeli merevség és a teljesítőképesség beszűkülése.

Kéz és lábfej
A reumatoid arthritisz (az artritisz egy ízületi gyulladás) gyakran támadja meg a kezek és a lábak apró ízületeit. Emiatt minden egyes fogás vagy lépés fájdalmassá válik.

Váll
A váll ízületek gyulladása szintén nagyon fájdalmas és mozgáskorlátozottságot okoz a mindennapokban. Már egy fésülködés is kínszenvedéssé válhat.

Csukló
Igen gyakoriak a csuklók elhasználódási jelenségei. Az ilyen kopások 40 éves kortól kezdődnek. A nőknél az arthrosis többnyire a túlsúllyal összefüggésben lép fel.

Csípő
A fölösleges kilók gyakori okai a csípőarthrosisnak, ugyanis az ízület túl nagy nyomásnak van kitéve.

Térd
Az 50 év fölöttiek közel nyolcvan százaléka szenved arthrosisban, ízületi kopásban, melynek során az ízületek elmerevednek. Különös kockázati tényezőt jelentenek mindenekelőtt a lábak tartáshibái.

A krónikus megbetegedések kiváltója az immunrendszer irányítási zavara. A védekezősejtek a saját test ellen fordulnak és gyulladásokat váltanak ki, melyek hosszú távon valamelyik ízület tönkremeneteléhez vezetnek. Valószínű, hogy mindezekért a környezeti és örökletes tényezők is nagymértékben felelősek, de az életkor és a különböző sérülések mellett a túlsúly is komoly szerepet játszik.

Természetes segítőtársak

 A helyes táplálkozás és a rendszeres mozgás amellett, hogy a panaszokat csökkenti, segít a betegség kialakulásának megelőzésében. A torna azért is nagyon fontos, mert erősíti az izomzatot, amely ezáltal komoly támasztékot tud adni az ízületeknek, tehermentesíti pl. a gerincoszlopot.

Jót tesz az ízületeknek a zöldségben, gyümölcsben, olajos magvakban gazdag étrend, valamint a teljes kiőrlésű gabonafélék és az omega–3 zsírsavakban gazdag élelmiszerek fogyasztása.
  A kíméletes sport enyhíti a fájdalmakat és fokozza a mozgékonyságot. Ideális hetente legalább háromszor körülbelül 40 perc kitartást igénylő személyre szabott mozgásforma, mint például az úszás és a gyógytorna. Jótékony hatásúak az olyan szabadidős tevékenységek, mint a kerékpározás, a kocogás vagy éppen a tartós séta is. A torna és a könnyű izomtréning oldják a feszültségeket és erősítik az izmokat, ezáltal az ízületek is tehermentesülnek.
A növényi fájdalomcsillapító kenőcsök, mint például a fekete nadálytő kivonatát tartalmazó készítmények szintén hatékony segítséget nyújtanak. Jól bevált szer az árnika is, amelynek éteri olajai gyulladásgátló hatásúak és csillapítják a fájdalmat is. Hűtő és ezáltal fájdalomcsillapító hatású a mentol, például gél formájában. A rozmaring serkenti az anyagcserét és a vérkeringést, ezért a kivonataiból készült krémek és fürdőadalékok segítenek az izomfeszültségek esetén. A csalán (kapszula formájában is kapható) az isiászos problémáknál segíti a gyógyulást. A tanulmányok igazolták, hogy a fűzfakéreg szalicilvegyülete is enyhíti a hátfájdalmakat.
 Amennyiben azonban továbbra sem szűnnek a panaszok, érdemes minél előbb szakorvost felkeresni.

 

   

 

Kovács M. Dóra