Az ételintolerancia, felismerése és kezelése

Hazánk lakosságának több mint egyharmada szenved valamilyen ételallergiától vagy intoleranciától, és sajnos ezek a számok folyamatosan nőnek. Az étel-intolerancia tünetei sokszor hasonlóak lehetnek az ételallergia tüneteivel, éppen ezért sokszor nehéz különbséget tenni köztük.

                                       

Az ételintoleranciánál azonban szemben az ételallergiával egyéb mechanizmusok állnak a tünetek hátterében. Az intolerancia elsősorban élelmiszerek esetében vált ki allergiaszerű tüneteket, aminek a hátterében a bevitt tápanyag bontására szolgáló enzimek jelentős hiánya áll.

 A leggyakoribb étel-intolerancia a laktóz- intolerancia, amelynek az oka lehet veleszületett vagy szerzett (például valamilyen fertőző betegség miatt). Laktóz (tejcukor) található a tejben, a tejtermékekben és számos táplálékunkban.

 Az étel-intolerancia tüneteinek megjelenése nagymértékben függ az elfogyasztott étel mennyiségétől, ugyanis az ebben szenvedők tünetei addig nem jelennek meg, amíg a kérdéses ételből nem fogyasztanak nagyobb mennyiséget, vagy nem eszik azt nagy gyakorisággal. A tünetek kialakulása azonban nagyon egyénfüggő. Ugyanis van, aki már a legkisebb mennyiségre is jelentős tünetekkel reagál.

Az étel-intoleranciánál laktóz- érzékenység esetében, az adott ételt (laktózt) lebontó enzim kevés vagy hiányzik az illető szervezetéből. Ebben az esetben a lebontatlan anyagot legtöbbször a vastagbélben élő normális bélflóra baktériumai bontják le. Ez pedig gáztermelődéshez, elégtelen folyadékfelszíváshoz, hasmenéshez, felfúvódáshoz vezet. Igen gyakori, hogy ételekhez mesterségesen hozzáadott adalékanyagokat nem szeret a bélrendszerünk. Ezek lehetnek glutamátok, színezékanyagok, tartósítószerek, stb.

A szulfitok szintén sok embernél okoznak intoleranciát, melyek természetes formában főleg a vörösborban találhatóak meg.

Másik nagy csoport a szalicilátok, mely sok gyümölcsben, zöldségben, mogyoróban, kávéban, gyümölcslevekben, sörben, borban is megtalálható. Az aszpirin szintén a szalicilátokat tartalmaz. Az arra érzékeny betegekben a szalicilátok fogyasztása szintén jelentős tüneteket produkálhat.

                                                                  

Ételintolerancia jellemző panaszai

Intolerancia esetén a legáltalánosabb panaszok közé az emésztési problémák – felfújódás, hasmenés, székrekedés, hasfájás – tartoznak, de ezeken kívül számos tünete van a betegségnek. Ilyen például az étkezés utáni fáradtság, a fejfájás, a szapora szívverés, sőt gyakran a depresszió is.

Ételallergiásoknál az emésztőrendszeri zavarok mellett a bőrtünetek is gyakoriak (viszketés, csalánkiütés, ekcéma), jelentkezhet szájzsibbadás, nyálkahártya-duzzanat, legsúlyosabb esetben életveszélyes, anafilaxiás sokk is kialakulhat

Az étel-intolerancia kezelése

 A legfontosabb, hogy a kérdéses ételt kerüljük el, vagy legfeljebb igen kis adagban fogyasszuk. Természetesen a kialakult tüneteket súlyosságuk szerint kell kezelni. Igaz, hogy az ételintolerancia mértéke a szervezetben idővel változhat, ám a tapasztalatok szerint gyógyítása nem lehetséges. A panaszoktól viszont teljes mértékben és véglegesen meg lehet szabadulni abban az esetben, ha kiiktatjuk az étrendünkből azokat az ételeket, amelyek a panaszokat kiváltották. Ezek lehetnek bizonyos gabonafélék éppen úgy, mint a tej-és tejtermékek, vagy éppen a hüvelyes növények, bizonyos gyümölcsök, vagy bármi egyéb élelmiszer, amelyek irritálják a bélrendszerét.

Gluténérzékenység

 Egyik legfontosabb ételérzékenység a lisztérzékenység (cöliakia). A lisztérzékenység autoimmun betegség, amely az egész szervezetet érinti. A folyamatot az arra érzékenyeknél az étkezéssel bevitt prolaminok indítják be. A lisztérzékenység (cöliákia) a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedése, melyet a táplálkozás során bevitt növényi fehérje, a glutén vált ki az erre érzékeny embereknél. Ez a betegség bármely életkorban előfordulhat. Sajnos a gyakorisága az utóbbi időben egyre jobban növekszik. Körülbelül százból két embernél az alapélelmiszernek számító liszt káros autoimmun folyamatokat indít el. A lisztérzékenység diagnosztizálása könnyű, de gyakran az atípusos tünetek miatt sokszor több hónapot, akár egy évet is késhet a pontos diagnózis. A betegség kialakulásában – a genetikai tényezők mellett – immunológiai és környezeti hatások is szerepet játszanak.

A betegség tünetei:

 (hosszú ideig tartó) hasmenés, haspuffadás

– zsírfényű széklet

– étvágytalanság, fogyás (gyermekeknél fejlődésben való elmaradás)

– tejcukorérzékenység (laktózintolerancia)

– fogzománc hibák, korai fogromlás

– rendszeresen visszatérő afták a szájban

Ezeken kívül még vannak a nem emésztőrendszert érintő tünetek (főként a vitaminok, ásványi anyagok nem megfelelő felszívódása miatt), mint például vashiány, vérszegénység (a nem megfelelő vas- és B12-felszívódás miatt), fáradékonyság, (migrénes) fejfájás, súlyproblémák, hajhullás, körömtöredezés izomfájdalom, izomgyengeség stb.

                                                                     

A gluténérzékenység kezelése:

A lisztérzékenységre sajnos nincs gyógymód. Egyetlen kezelési lehetősége a teljes gluténmentes étrend. A betegség a megfelelő diétával jól kezelhető, ugyanis a gluténmentes étrend szigorú betartásával a szervezet képes regenerálódni. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a gluténmentes diéta egész életre szól!  Ha ezt sikerül maradéktalanul megvalósítani, a beteg tünetei megszűnnek, a szöveti eltérések rendeződnek.

•    Lisztérzékenyek számára tiltott ételek, italok: búza (liszt, búzacsíra), rozs, korpa, árpa, maláta, tönkölybúza, durumbúza, sör, whiskey, vodka, gin.

•    Nyomokban glutént tartalmazhatnak: stabilizátorok, karamell, citromsav, dextrin, maltodextrin, maltóz, növényi sűrítőanyag, rizstej, szójaital, szójaszósz, rokfort sajt, sütőpor, instant kakaó és kávé, levespor, mártáspor, mustár, ketchup, nápolyi, keksz, fogyókúrás porok.

Kovács M. Dóra